Kategória: Egyéb

KÖSZÖNJÜK, HOGY ENNYIEN VELÜNK TÚRÁZTATOK!

Hatalmas örömmel osztjuk meg veletek, hogy a Tavaszi Dolina-túrán összesen 945 túrázó indult el a különböző távokon!

Résztvevőszámok távonként:

• 5 km – 172 fő

• 12 km – 534 fő

• 23 km – 179 fő

• 31 km – 60 fő

Ez az elmúlt 6 év legnagyobb létszámú Dolina-túrája volt, ami számunkra óriási megtiszteltetés és visszajelzés is egyben.

Köszönjük minden résztvevőnek, önkéntesnek, segítőnek és támogatónak, hogy hozzájárult ehhez a fantasztikus naphoz! Jó volt látni a sok visszatérő túrázót és az új résztvevőket is, akik együtt töltötték meg élettel az útvonalakat és az ellenőrzőpontokat.

Reméljük, mindenki sok szép élménnyel tért haza, és jövőre ismét találkozunk!

Iskolák tanulóinak teljesített km adatai

Iskola neve	Iskolai km (csak diákok)
Albertirsai Tessedik	996
Albertirsai Katolikus	420
Albertirsai Roszík	370
Pusztavacsi	144
Pilisi Gubányi Általános Iskola	89
Szentmártonkátai Arany	62
Ceglédi Szentkereszt	36
Ceglédi Református	36
NKE	31
Kőrösi Csoma	31
Ceglédi Kossuth	29
Tálent Debrecen	24
Bicskei Szent László	24
Maglódi Vermessy	24
SZTE	12
Dunakeszi Bárdos Ottó	12
Összesen:	2340 km

Néhány összesített adat

Résztvevők által megtett km: 6837

Összes megtett lépés: 9.767.143

Elégetett kcal: 390.686

Kerékpárral jöttek: 5 fő

Résztvevő kutyák száma: 8 állat

Önkéntesek száma legalább: 33 fő

Önkéntes munkaóra legalább: 400 óra

Az ellátmány

• 12 kg nápolyi (560db)

• 4 kg tejkaramella

• 200 db kosárka

• 60 db kapusznyík

• 220 db müzli

• 3 kg aprócukor

• 1 kg csokirudacska

• 600 db alma

• 33 kg kenyér (kb 660 szelet)

• 8 kg lilahagyma

• 10 kg pecsenyezsír

• 450 l víz

Csodálatos téli időben rendezhettük meg hagyományos újévköszöntő Dolina-túránkat. A havas tájban 293 résztvevő indult útnak, és az esőházhoz visszatérve jó hangulatban fogyasztottuk el a teát, forralt bort, és sütögettük a nyársakra tűzött finomságokat.

Mindenkinek köszönjük a részvételt, a sok önkéntes munkát, és a felajánlásokat:

• Nagy Gábornak a füstölt szalonnát és a 4 liter cserszegi fűszeres fehérbort
• a Csőke családnak a borfelajánlást

amelyekből az illatozó forralt bor és sült szalonna készült. Csőke Pali bácsiról is megemlékeztük, aki mindig Dolina-túrával kezdte az új évet.

A résztvevők távok közti megoszlása:

Összes résztvevő:	293 fő
18 km-en túrázott:	77 fő (26%)
12 km-en túrázott:	216 fő (74%)

Közérdekű közlemények:

1. Találtunk egy elhagyott fekete körsálat, gazdája átveheti a Balla Festékboltban.

2. Elhagytak egy túrabotot a bozótos kaptató aljánál lévő magaslesnél. Aki megtalálja, jelentkezzen, és összekötjük a tulajdonosával.

Végezetül álljon itt néhány kép, amelyek talán visszaadják a hangulatot:

Csoportunk az Agrárminisztérium, természet- és környezetvédelmi civil szervezeteket támogató pályázata finanszírozásából 2 db gyöngybagoly költőládát épített. Az elsőt ezen a hétvégén már sikerült felállítani, és amennyiben az idő engedi, a második is a helyére kerül még decemberben. A költőláda kifejezetten a gyöngybagoly „elvárásainak” megfelelően lett kialakítva. A nagyméretű, teljesen sötét fészekkamrát tartalmazó láda 5 m magasságban lett elhelyezve. A háromlábú traverz stabilitást ad a szél ellen. A lábak felső részét bádoglemezzel burkoltuk, hogy a szőrmés ragadozók ne tudjanak felmászni a fészekhez. Mindezt tájba illő festéssel és tetőfedéssel láttuk el. Albertirsa néhány 10km-es környezetében 3 helyről tudjuk, hogy ott gyöngybagoly költött az elmúlt években. Bízunk benne, hogy ez a kóborlásra hajlamos faj egyszer majd a mi ládáinkat is elfoglalja. Addig is a kuvik vagy a füleskuvik biztos beköltöző lesz.

Tisztújító közgyűlés

2026. október 18-án megtartotta egyesületünk tisztújító közgyűlését, melynek során a tagság a jelenlegi elnök, alelnök és titkár megbízásának meghosszabbítása mellett döntött. Az egyesület munkájának folytatása így továbbra is biztosított.

Megemlékeztünk elhunyt tagtársunkról, Turcsik Lászlónéról. Beszédet mondott Fazekas László, és egy verssel emlékezett meg Sirkó László művész úr.

Örömünkre szolgált, hogy új taggal bővültünk Zábráckiné Zsadányi Ágnes személyében és 85. születésnapja alkalmából köszönthettük Szuda Pálné tagunkat.

Petró Péter elnök beszámolt a természetvédelmi munkáról is: madárgyűrűzés, természetvédelmi kezelések történtek, és az idei évben még sor kerül egy kiadvány megjelentetésére is Albertirsa természeti kincseiről.

Értékmentő munkáról számolt be Péter a Szapáry-kasték kapujának romjai környékéről is, ahol feltárások történtek, régi emlékeket és maradványokat kutatnak fel, és igyekeznek elérni, hogy a kerítésmaradvány és a környéke méltó, látogatható állapotban felújításra kerüljön és hosszútávú megőrzése biztosítottá váljon. Ebben a folyamatban több, egyesületünkön kívüli személy is részt vesz.

Átbeszéltük még a jövőre vonatkozó terveinket, jó ötletek hosszú sora merült fel. Mezősiné Árvai Teréz zenés megállókkal szeretné színesíteni a jövő évi Lusta vasárnapot, Malya Carmen a megóvásra érdemes, de még nem védett régi épületek dokumentálására vállalkozott, és folytatódik a Baráti Kör történetéről szóló könyv szerkesztése is.

Új esély a földikutyának

A hatalmas zoológiai szenzációt keltő, nálunk lassan egy évtizede előkerült délvidéki földikutya élőhelyét a település jórészt már elfoglalta, így ma már az albertirsai földikutyák egy része a város belterületén, illetve a zártkerti övezetben próbál éldegélni, ezzel veszélybe sodorva magukat. Ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2025. októberében befogott 10 egyedet, melyeket a monorierdei Bogárzó-rét természetvédelmi területre telepített át. Reményeik szerint így ennek a veszélyeztetett, kihalás szélén álló fajnak új, önfenntartó populációja jöhet lérte.

Minden egyed kapott egy alacsony kerítéssel körbevett mesterséges járatrendszert, amelyben sok más mellett még répából és petrezselyemből álló éléskamrát is bekészítettek a kutatók. Ha minden jól megy, akkor a földikutyák egy-két héten belül új alagutakat ásva a föld alatt fogják ezeket elhagyni. [4]

A kisrágcsáló gyors elterjedésétől nem kell tartani, alapvetően területhű állat, és a kis populációnak talán még egy évszázad is kell, hogy birtokba vegye a rétet. A kutatók rendszeres monitorozással fogják nyomon követni az állomány alakulását. [3]

Hivatkozások:

[1] Debreceni Egyetem – Földikutya csapdázásának lehetőségei

[2] Debreceni Egyetem – Nemzetközi összefogás a földikutyák megmegntéséért

[3] Ajánlások a földikutya-állományok egyedszámváltozásának egységes nyomon követéséhez

[4] Monorierdő Facebook oldala

2025. október 4-én kis csapatunk természetvédelmi kezelést végzett egy jelentős gyepes élőhelyfolton. A természetvédemi státuszra javasolt, értékes és ritka Pannon lejtősztyepp, löszgyep, erdősztyeppréti vegetációt tartalmazó élőhely pusztulását szeretnénk megállítani ezzel a kezeléssel. A korábban kaszálóként használt, mára felhagyott területen előfordul többek között a nagyezerjófű, a törpe mandula, a tavaszi hérics, mely fajok eltűnésének megelőzéséhez, terjeszkedéséhez biztosít kedvező körülményeket a mostani bozótirtás, kaszálás és szénalehordás. Ezután a területet elfoglaló invazív bálványfákat kezeltünk megfúrásos-injektálásos technikával.

Köszönjük az értékes önkéntes munkát 4 résztvevőnknek!

A 3 és fél óra alatt elvégzett munkát 6 percben összefoglaló time-lapse videó itt nézhető meg:

Miért érdekesek a Pannon gyepek?

„Európai szemszögből nézve a területük
akár kismértékű további csökkenése is komoly
aggodalomra ad okot, hiszen a Pannon lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek színe-java és
a bennük élő számos endemikus faj elterjedésének központja Magyarországon található. Ha e
gyepek állapota tovább romlik, az számos értékes
növény- és állatfaj visszafordíthatatlan pusztulásához vezethet.” (forrás: Lejtősztyepek, löszgyepek és erdősszteprétek Magyarországon, MEK)

Ha szívesen részt vennél természetvédelmi munkákban, eljönnél madarat gyűrűzni, odúkat ellenőrizni, segítenél túráink szervezésében vagy más munkákban, vedd fel a velünk a kapcsolatot!

Második alkalommal kezeltük a Hársasban örökbe fogadott kis löszpusztasztyeppi tisztásunkat. A növények monitorozásával párhuzamosan javítottuk a védett növények, többek közt a nagyezerjófű, az apró nőszirom és a tavaszi hérics terjeszkedésének esélyeit.

A kaszálás és szénalehordás után a területen nőtt bálványfákat is elöltük.

Itt megnézhetitek a 3 órás munkánkat fél percben:

Ha szívesen részt vennél te is az aktív természetvédelemben, október 4-én várunk a következő, feketerészi munkában!