Csodálatos téli időben rendezhettük meg hagyományos újévköszöntő Dolina-túránkat. A havas tájban 293 résztvevő indult útnak, és az esőházhoz visszatérve jó hangulatban fogyasztottuk el a teát, forralt bort, és sütögettük a nyársakra tűzött finomságokat.

Mindenkinek köszönjük a részvételt, a sok önkéntes munkát, és a felajánlásokat:

• Nagy Gábornak a füstölt szalonnát és a 4 liter cserszegi fűszeres fehérbort
• a Csőke családnak a borfelajánlást

amelyekből az illatozó forralt bor és sült szalonna készült. Csőke Pali bácsiról is megemlékeztük, aki mindig Dolina-túrával kezdte az új évet.

A résztvevők távok közti megoszlása:

Összes résztvevő:	293 fő
18 km-en túrázott:	77 fő (26%)
12 km-en túrázott:	216 fő (74%)

Közérdekű közlemények:

1. Találtunk egy elhagyott fekete körsálat, gazdája átveheti a Balla Festékboltban.

2. Elhagytak egy túrabotot a bozótos kaptató aljánál lévő magaslesnél. Aki megtalálja, jelentkezzen, és összekötjük a tulajdonosával.

Végezetül álljon itt néhány kép, amelyek talán visszaadják a hangulatot:

Csoportunk az Agrárminisztérium, természet- és környezetvédelmi civil szervezeteket támogató pályázata finanszírozásából 2 db gyöngybagoly költőládát épített. Az elsőt ezen a hétvégén már sikerült felállítani, és amennyiben az idő engedi, a második is a helyére kerül még decemberben. A költőláda kifejezetten a gyöngybagoly „elvárásainak” megfelelően lett kialakítva. A nagyméretű, teljesen sötét fészekkamrát tartalmazó láda 5 m magasságban lett elhelyezve. A háromlábú traverz stabilitást ad a szél ellen. A lábak felső részét bádoglemezzel burkoltuk, hogy a szőrmés ragadozók ne tudjanak felmászni a fészekhez. Mindezt tájba illő festéssel és tetőfedéssel láttuk el. Albertirsa néhány 10km-es környezetében 3 helyről tudjuk, hogy ott gyöngybagoly költött az elmúlt években. Bízunk benne, hogy ez a kóborlásra hajlamos faj egyszer majd a mi ládáinkat is elfoglalja. Addig is a kuvik vagy a füleskuvik biztos beköltöző lesz.

Tisztújító közgyűlés

2026. október 18-án megtartotta egyesületünk tisztújító közgyűlését, melynek során a tagság a jelenlegi elnök, alelnök és titkár megbízásának meghosszabbítása mellett döntött. Az egyesület munkájának folytatása így továbbra is biztosított.

Megemlékeztünk elhunyt tagtársunkról, Turcsik Lászlónéról. Beszédet mondott Fazekas László, és egy verssel emlékezett meg Sirkó László művész úr.

Örömünkre szolgált, hogy új taggal bővültünk Zábráckiné Zsadányi Ágnes személyében és 85. születésnapja alkalmából köszönthettük Szuda Pálné tagunkat.

Petró Péter elnök beszámolt a természetvédelmi munkáról is: madárgyűrűzés, természetvédelmi kezelések történtek, és az idei évben még sor kerül egy kiadvány megjelentetésére is Albertirsa természeti kincseiről.

Értékmentő munkáról számolt be Péter a Szapáry-kasték kapujának romjai környékéről is, ahol feltárások történtek, régi emlékeket és maradványokat kutatnak fel, és igyekeznek elérni, hogy a kerítésmaradvány és a környéke méltó, látogatható állapotban felújításra kerüljön és hosszútávú megőrzése biztosítottá váljon. Ebben a folyamatban több, egyesületünkön kívüli személy is részt vesz.

Átbeszéltük még a jövőre vonatkozó terveinket, jó ötletek hosszú sora merült fel. Mezősiné Árvai Teréz zenés megállókkal szeretné színesíteni a jövő évi Lusta vasárnapot, Malya Carmen a megóvásra érdemes, de még nem védett régi épületek dokumentálására vállalkozott, és folytatódik a Baráti Kör történetéről szóló könyv szerkesztése is.

Új esély a földikutyának

A hatalmas zoológiai szenzációt keltő, nálunk lassan egy évtizede előkerült délvidéki földikutya élőhelyét a település jórészt már elfoglalta, így ma már az albertirsai földikutyák egy része a város belterületén, illetve a zártkerti övezetben próbál éldegélni, ezzel veszélybe sodorva magukat. Ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2025. októberében befogott 10 egyedet, melyeket a monorierdei Bogárzó-rét természetvédelmi területre telepített át. Reményeik szerint így ennek a veszélyeztetett, kihalás szélén álló fajnak új, önfenntartó populációja jöhet lérte.

Minden egyed kapott egy alacsony kerítéssel körbevett mesterséges járatrendszert, amelyben sok más mellett még répából és petrezselyemből álló éléskamrát is bekészítettek a kutatók. Ha minden jól megy, akkor a földikutyák egy-két héten belül új alagutakat ásva a föld alatt fogják ezeket elhagyni. [4]

A kisrágcsáló gyors elterjedésétől nem kell tartani, alapvetően területhű állat, és a kis populációnak talán még egy évszázad is kell, hogy birtokba vegye a rétet. A kutatók rendszeres monitorozással fogják nyomon követni az állomány alakulását. [3]

Hivatkozások:

[1] Debreceni Egyetem – Földikutya csapdázásának lehetőségei

[2] Debreceni Egyetem – Nemzetközi összefogás a földikutyák megmegntéséért

[3] Ajánlások a földikutya-állományok egyedszámváltozásának egységes nyomon követéséhez

[4] Monorierdő Facebook oldala