Tisztújító közgyűlés

2026. október 18-án megtartotta egyesületünk tisztújító közgyűlését, melynek során a tagság a jelenlegi elnök, alelnök és titkár megbízásának meghosszabbítása mellett döntött. Az egyesület munkájának folytatása így továbbra is biztosított.

Megemlékeztünk elhunyt tagtársunkról, Turcsik Lászlónéról. Beszédet mondott Fazekas László, és egy verssel emlékezett meg Sirkó László művész úr.

Örömünkre szolgált, hogy új taggal bővültünk Zábráckiné Zsadányi Ágnes személyében és 85. születésnapja alkalmából köszönthettük Szuda Pálné tagunkat.

Petró Péter elnök beszámolt a természetvédelmi munkáról is: madárgyűrűzés, természetvédelmi kezelések történtek, és az idei évben még sor kerül egy kiadvány megjelentetésére is Albertirsa természeti kincseiről.

Értékmentő munkáról számolt be Péter a Szapáry-kasték kapujának romjai környékéről is, ahol feltárások történtek, régi emlékeket és maradványokat kutatnak fel, és igyekeznek elérni, hogy a kerítésmaradvány és a környéke méltó, látogatható állapotban felújításra kerüljön és hosszútávú megőrzése biztosítottá váljon. Ebben a folyamatban több, egyesületünkön kívüli személy is részt vesz.

Átbeszéltük még a jövőre vonatkozó terveinket, jó ötletek hosszú sora merült fel. Mezősiné Árvai Teréz zenés megállókkal szeretné színesíteni a jövő évi Lusta vasárnapot, Malya Carmen a megóvásra érdemes, de még nem védett régi épületek dokumentálására vállalkozott, és folytatódik a Baráti Kör történetéről szóló könyv szerkesztése is.

Új esély a földikutyának

A hatalmas zoológiai szenzációt keltő, nálunk lassan egy évtizede előkerült délvidéki földikutya élőhelyét a település jórészt már elfoglalta, így ma már az albertirsai földikutyák egy része a város belterületén, illetve a zártkerti övezetben próbál éldegélni, ezzel veszélybe sodorva magukat. Ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2026. októberében befogott 10 egyedet, melyeket a monorierdei Bogárzó-rét természetvédelmi területre telepített át. Reményeik szerint így ennek a veszélyeztetett, kihalás szélén álló fajnak új, önfenntartó populációja jöhet lérte.

Minden egyed kapott egy alacsony kerítéssel körbevett mesterséges járatrendszert, amelyben sok más mellett még répából és petrezselyemből álló éléskamrát is bekészítettek a kutatók. Ha minden jól megy, akkor a földikutyák egy-két héten belül új alagutakat ásva a föld alatt fogják ezeket elhagyni. [4]

A kisrágcsáló gyors elterjedésétől nem kell tartani, alapvetően területhű állat, és a kis populációnak talán még egy évszázad is kell, hogy birtokba vegye a rétet. A kutatók rendszeres monitorozással fogják nyomon követni az állomány alakulását. [3]

Hivatkozások:

[1] Debreceni Egyetem – Földikutya csapdázásának lehetőségei

[2] Debreceni Egyetem – Nemzetközi összefogás a földikutyák megmegntéséért

[3] Ajánlások a földikutya-állományok egyedszámváltozásának egységes nyomon követéséhez

[4] Monorierdő Facebook oldala

2025. október 4-én kis csapatunk természetvédelmi kezelést végzett egy jelentős gyepes élőhelyfolton. A természetvédemi státuszra javasolt, értékes és ritka Pannon lejtősztyepp, löszgyep, erdősztyeppréti vegetációt tartalmazó élőhely pusztulását szeretnénk megállítani ezzel a kezeléssel. A korábban kaszálóként használt, mára felhagyott területen előfordul többek között a nagyezerjófű, a törpe mandula, a tavaszi hérics, mely fajok eltűnésének megelőzéséhez, terjeszkedéséhez biztosít kedvező körülményeket a mostani bozótirtás, kaszálás és szénalehordás. Ezután a területet elfoglaló invazív bálványfákat kezeltünk megfúrásos-injektálásos technikával.

Köszönjük az értékes önkéntes munkát 4 résztvevőnknek!

A 3 és fél óra alatt elvégzett munkát 6 percben összefoglaló time-lapse videó itt nézhető meg:

Miért érdekesek a Pannon gyepek?

„Európai szemszögből nézve a területük
akár kismértékű további csökkenése is komoly
aggodalomra ad okot, hiszen a Pannon lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek színe-java és
a bennük élő számos endemikus faj elterjedésének központja Magyarországon található. Ha e
gyepek állapota tovább romlik, az számos értékes
növény- és állatfaj visszafordíthatatlan pusztulásához vezethet.” (forrás: Lejtősztyepek, löszgyepek és erdősszteprétek Magyarországon, MEK)

Ha szívesen részt vennél természetvédelmi munkákban, eljönnél madarat gyűrűzni, odúkat ellenőrizni, segítenél túráink szervezésében vagy más munkákban, vedd fel a velünk a kapcsolatot!